Városunk jelene
Nyomtatható verzió Cikk ajánlása



Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott...

 

Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, első írásos emlékei az 1330-as évekből valók. A Tisza és a Körösök szabályozása előtti időkben a települéS magasabban fekvő részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthető, jól védett lakóhelyet adtak az itt élő embereknek. Dévaványának a török időktől nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház.

 

A település lakosainak száma 8546 fő, akiknek megélhetést főként a mezőgazdaság biztosít, azon belül a szántóföldi növénytermesztés dominál. Az állattartásban jelentősége a sertés, szarvasmarha, juh- és baromfitartásnak van.

 

Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a "második Hortobágy": hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, amely a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe, és számos védett állat- és növényfaj élőhelye. A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megismerhető természetes közegében, valamint a madár életéről, védelméről szóló kiállítás formájában is. A turizmus másik meghatározó szegmensét a vadásztatás adja. A térségben jelentős apróvadállomány él, amely kilövésére 1960-tól érkeznek a bérvadászok. A rekreációs turizmus lehetőségét a város strandfürdője kínálja, ahol termálmedence, két feszített víztükrű úszómedence és gyermekmedence áll az érdeklődők rendelkezésére.

 

Dévaványa városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom, mindkettő a város főterén áll. Utóbbi műemlékjellegű épület, 1908-ban épült későbarokk, klasszicizáló stílusban. A református templom újjáépítése 1887-es keletű, uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az építmény tornya 63 magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb templomakéntjegyzik. Említést érdemel kiváló akusztikája, amely csodálatos templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000-ben nyitotta meg kapuit, és tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát.

 

A városba látogató turisták fogadására szálláshelyekkel rendelkezik a Vadásztársaság, Margaréta Egyesített Szociális Intézmény, Békés Megye Képviselő-testülete Gyermek-, Ifjúsági Otthona, Szakiskolája és Kollégiuma turistaszállást tud biztositani a Túzokrezervátum, és az önkormányzat. A strandfürdő területén lehetőség van a lakókocsikkal és sátrakkal érkezők fogadására. A településen kellő számú vendéglátóhely üzemel, közülük háromban meleg-konyhás étkezés vehető igénybe.

 

Dévaványa a Sárrét új városa büszke múltjára, becsüli a jelent és bízik a jövőben. Szeretné mind szélesebbre tárni kapuit és megmutatni büszkeségeit. A jellegzetes alföldi táj és az érintetlen természet megismerését célzó, vagy pihenni vágyó turisták számára Dévaványa ideális hely. Szeretettel várja azokat is, akik az alföldi népélet hagyományaira kíváncsiak. A látnivalókon kívül minden látogató számíthat a helybeliek vendégszeretetére is.

 

 

Dévaványa földrajzi elhelyezkedése:

 

A város Békés megye északi részén helyezkedik el, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozásánál. Közigazgatási határa egyben Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határa is. A Berettyó, a Kettős-, valamint Hármas-Körös közötti síkság jellegzetes alföldi települése.

 

 

Elérhetősége:

 

Közúton a 4. sz. főútról a kisújszállási, a 47. sz. főútról a körösladányi, a 46. sz. főútról a gyomaendrődi leágazással érhető el. Békéscsabától 52 km távolságra fekszik. A vasúti kapcsolatot a Budapest-Békéscsaba-Arad fővonalról leágazó Gyomaendrőd-Körösnagyharsány szárnyvonal biztosítja.

 

 

Területe:

 

A város területe 21 673 hektár (216,73 km2), ebből belterülete 717 hektár (7,17 km2).

Népessége:

Állandó népességének száma 7772 fő (2015. január 01.). A település belterületi népsűrűsége 1084 fő/km2.

 

 

Infrastrukturális ellátottsága:

 

Az infrastrukturális ellátottság kedvező. A vezetékes ivóvíz, villamos energia és a gáz minden belterületi utcában rendelkezésre áll, kiépítettsége 100%-os, további fejlesztést középtávon nem igényel. A lakás-, illetve háztartásbekötési arányok: a vízhálózatnál 98,8%-os, a villamosenergia-hálózatnál 100%-os, a gázhálózatnál 77%-os, a telefonhálózatnál 57%-os, a szennyvízcsatorna-hálózatnál 76%-os. Az összes elvezetett szennyvíz helyben tisztított. Lakásállomány: 3286 db. A szilárd burkolatú utak kiépítettsége 75%-os.

 

 

Térségi vezető szerep:

 

Az Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás székhelye Szeghalom. A társulás megalakulása óta legaktívabb településeként társadalmi-gazdasági szervező és bonyolító szerepet vállal.

 

 

Környezet- és természetvédelem:

 

A település határában található a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező, Európa-hírű Dévaványai Túzokrezervátum. A környezeti tudatformálásban fontos szerepet vállalnakmagukra a település "zöld" szervezetei.

 

 

Idegenforgalom:

   

Az ökoturizmus keretében évente 4-5000 látogató keresi fel a Túzokrezervátumot, míg a vadászturizmus jelentős számú külföldi vadászt vonz Dévaványára. A meglévő termálvízkincs és gyógyfürdő pedig a gyógyturizmust alapozza meg. Az adottságok kiváló fejlesztési lehetőséget hordoznak magukban e három turisztikai termék tekintetében. A Strandfürdő keretein belül gyógyászati részleg is üzemel.

 














2010-03-16 15:03

Vissza