16°C, 5.4 km/hváltozó szél, közepesen felhős
Az Arthritis Psoriatica
Nyomtatható verzió Cikk ajánlása


Az Arthritis Psoriatica


 

Az arthritis psoriatica (AP) egy krónikus szisztémás gyulladásos reumatológiai megbetegedés, melyben az ízületek gyulladása (arthritis) a bőr betegségével - psoriasisos elváltozásával - társul. Az ízületi gyulladás többnyire asszimetrikus és számos formában a kézujjak végízületeinek érintettségével jár. A gerincízületek gyulladása a férfiakra, míg a kezek vagy a lábak kis ízületeié (utolsó ujjpercek) a nőkre jellemzőbb.

 

Az első feljegyzések a betegségről az V. századból származnak, amikor is a bibliai lepra néven illették, terápiaként pedig a kolostorba küldést alkalmazták. Egészen a XIX. század végéig a lepra egyik formájának tekintették. Majd 1979-ben egy véletlen megfigyelés során jöttek rá arra, hogy a csontvelő átültetésben részesült betegek cyclosporin kezelése során meggyógyult a psoriasisos bőrbetegség. Ettől kezdve vált széles körben elfogadottá a psoriasis, mint immun-mediált kórkép. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag fogékony egyéneknél (családi halmozódás) valamilyen külső tényező (fertőzés, elhízás, dohányzás, életmód, stressz, gyógyszerek, vegyszerek) válthatja ki az immunrendszer hibás működését és ezzel együtt a betegséget, illetve ezek a tényezők a tünetek rosszabbodásában is szerepet játszanak. Érdemes tudni, hogy 3 psoriasisos betegből egynek biztosan van psoriasisos rokona. Ha az egyik szülő psoriasisos, a gyerekeknek 10% esélyük van a betegségre, míg ha mindkét szülő érintett, úgy az esély 50%.

Az alábbi panaszok esetén feltétlenül gondolni kell az arthritis psoriatica diagnózisára:

  • legalább három hónapja fennálló, leginkább az éjszakai-hajnali órákban jelentkező, bemozgatásra enyhülő derékfájdalom, mely főleg 40 éves kor előtt jelentkezik.
  • a kéz utolsó percein vagy az alsó végtagokon aszimmetrikusan jelentkező ízületi gyulladás.
  • az ínak, szalagok tapadási helyein (például Achilles-ín) terheléskor vagy nyomásra jelentkező fájdalom.
  • körmökön fellépő pikkelysömör.
  • a kéz- vagy a lábujjak egészében való duzzanata (kolbászujj).

Az arthritis psoriatica jellegzetesen társul egyéb, nem mozgásszervi szövődményekkel (a szív, a szívbillentyűk, a nagy erek, a bőr, a bélrendszer vagy a szem gyulladása) is.

A kórkép diagnosztikája, kezelése és a betegség nyomon követése a bőrgyógyász és a reumatológus szakorvos feladata. Az AP kórisméjét az elfogadott kritériumrendszerrel igazolni kell. A psoriasis a népesség 1-2%-át érinti, ezen belül 10%-ban (0,2-40%) jelentkezik arthritis psoriatica. A férfi-nő arány kb. 1:1, a betegség leggyakrabban 20-40 éves korban lép fel. A betegségnek több alcsoportja is ismert. A diagnózis felállítása során fontos a kórtörténet, a panaszok, a fizikális vizsgálat, laborvizsgálatok valamint a képalkotó vizsgálatok eredményeinek összegzése.

 

Krónikus gyulladásos betegség, így időben felismerve és megfelelő kezeléssel megelőzhető az ízületek tartós károsodása. A terápia célja a beteg teljes tünetmentességének elérése. Fontos a környezeti tényezők befolyásolása (a fertőzések megelőzése, a stressz kerülése vagy megfelelő megküzdési stratégiák, a dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, az egészséges, zsírszegény táplálkozás és elhízott betegnél a testsúly csökkentése) is, emellett a megfelelő bőrápolás, fénykezelés (UVB vagy UVA), kozmetikumok használata elengedhetetlen. Izületi panaszok esetén a mozgásterápia, nyugalomba helyezés, meleg- vagy hidegkezelés lehet hasznos. Ritkán sebészi kezelésre is sor kerülhet. A gyógyszeres terápia során nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID), szteroidkészítmények, immunológiai reakciókat módosító bázisterápiás szerek (DMARD) és biológiai terápia (BDMARD) alkalmazható.

 

Dr. Bálint Anita


2016-07-08 10:24

Vissza