4°C, 9.36 km/hNY/ÉNY-i szél, közepesen felhős
A köszvény
Nyomtatható verzió Cikk ajánlása


Milyen vizsgálatokra számíthat? A köszvény diagnosztikája


 

 

A köszvény (Arthritis urica) kialakulásához a purin anyagcsere egyensúlyának megbomlása vezet, melyet vagy húgysav túltermelődése vagy annak kiválasztásának a csökkenése okoz. A megbetegedés először az ízületeket érinti, mely leggyakrabban a láb öregujj ízületén jelentkezik, ennek neve podagra. Emellett gyakori még a térdeken és a bokákon is a kialakulása. A köszvény lefolyása hullámzó, és végső soron a húgysavkristályok lerakódásához vezet az ízületekben és a szövetekben. A húgysavkristályok kicsapódása az ízületek közelében zajlik, főként hideg és pH-változás hatására. A lerakódás az ízület egészét érinti; az ízületi porcokat, az ízületi tokot és az ízülethez tartozó csontvégeket egyaránt. Amennyiben az urátkristályok a vesében is lerakódnak, úgy hosszú távon veseelégtelenség alakulhat ki.

 

Amennyiben az orvosnál köszvényre van gyanú, különöző vizsgálatokkal erősíthető meg a feltevés. Először is a betegtől a panaszok kialakulására vonatkozó adatokat veszik fel, majd a panaszok mibenlétét pontosítják. Sokszor kitérnek egyes betegségek gyanúja esetén a családi előfordulásra is. Amennyiben köszvényes ízületi elváltozásra van gyanú, úgy az általános fizikális vizsgálatot követően az ízületek vizsgálatára is sor kerül. Ezt követően laborvizsgálatok válhatnak szükségessé, amikor is a vér húgysavszintjét és egyes gyulladásos paramétereket ellenőriznek. Köszvény esetén általában magas a szérum húgysavszintje, de normál húgysavszint sem zárja ki a köszvény betegséget. Akut köszvényes roham esetén húgysavszint emelkedésén túl a gyulladásos paraméterek és a fehérvérsejtszám valamint a vérlemezkeszám is emelkedett lehet. Nem ritka azonban, hogy akut köszvényes roham alatt normál tartományon belüli szérum húgysavszint mérhető.  Meg lehet határozni emellett a 24 órás húgysavürítést is.

 

Ha ízületi gyulladás ízületi folyadék képződésével jár, úgy az ízületi folyadékot le kell szívni, bakteriológiai tenyésztésre kell küldeni, valamint sejt- és kristályanalízist kell végezni vagy végeztetni. Fontos tudni, hogy heveny folyamat esetén a képalkotó radiológiai módszerek nem igazán nyújtanak segítséget, mert csak az ízületi gyulladás általános jelei mutatkoznak a felvételen. Éveken keresztül fennálló betegség esetén lehet csak kórjelző a radiológiai vizsgálat.

 

Elképzelhető, hogy köszvény esetén sem a szérum húgysavszint nem magas, se urátkristályokat nem sikerül kimutatni az ízületi punktátumban.

 

Az álköszvény vagy mészköszvény is a köszvényhez hasonló tüneteket okoz, de nem jár húgysav emelkedéssel. A kezelésük hasonló a köszvény kezeléséhez.

 

Másodlagos köszvény gyanúja esetén egyéb biokémiai vagy akár hematológiai vizsgálatokat is el kell végeztetni. Másodlagos köszvény esetében fontos tehát az alapbetegség diagnosztizálása, és lehetőség szerinti kezelése is.

 

Dr. Bálint Anita


2016-08-02 08:05

Vissza