TÁJÉKOZTATÓ
Rókák veszettség elleni orális immunizálása
2023. április 1—16.
A veszettség az egyik legrégebben ismert* embert és állatokat egyaránt megbetegítő, a tünetek jelentkezése esetén halálos kimenetelű fertőző betegség. A világon még napjainkban is évente 30-40 ezer ember hal meg ebben a betegségben. Hazánkban az 1970-es, 1980-as évektől a veszettség elsősorban a vadon élő rókák állományában terjedt, melyek a betegséget alkalmanként háziállatoknak is átadhatják.
Az Agrárminisztérium folytatja az 1992-ben elkezdett, évente kétszer (áprilisban és októberben) végrehajtott, rókák veszettsége elleni immunizálási programot. A 2004-ben elnyert, három évre szóló Phare-pályázat, valamint a saját költségvetési forrás eredményeként az ország egész területén végrehajtott vakcinázás nagyon eredményes volt, és a 2007 őszi kampánnyal fejeződött be. A védekezés természetesen azóta is folytatódik az ország kijelölt területein. Az Európai Unió támogatásával ez év tavaszán is sor kerül az ország 27.423 km2-es területrészének vakcinázására.
Az április 1-én kezdődő és várhatóan mintegy két hétig tartó vakcinázási kampányt a NÉBIH irányításával a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.
Az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek. A vakcinázási kampányt szervezők és a technikai végrehajtást végzők márciusban minden érintett megyében szakmai értekezleteken tájékoztatják a résztvevőket a tavaszi kampány feladatairól. Ekkor kapják meg a vadászatra jogosultak a tájékoztató anyagokat és a mintagyűjtéshez szükséges eszközöket. Ugyanekkor kerül kihirdetésre az adott megyében a vakcinázás konkrét időintervalluma, az egyes megyék területéről beküldendő mintamennyiség, valamint a mintagyűjtés kezdete és vége.
A vakcinázási kampányban közreműködnek a vármegyei és járási kormányhivatalok állategészségügyi, vadászati és népegészségügyi szakigazgatási szervei, és végül, de nem utolsó sorban az ország immunizálásra kijelölt területeinek valamennyi vadászatra jogosultja.
A kampányidőszakban közel 550 ezer adag, csalétekbe rejtett vakcina döntő hányadát repülőgépekről juttatjuk ki a területre, amelyek az országban négy repülőtérről, szigorú előírások szerint, precízen tervezett útvonalakon és program alapján startolnak, és vármegyei ütemezésben (folyamatos ellenőrzés alatt) végzik munkájukat. Az ország kijelölt területének minden km2-ére átlagosan 20 adag csalétekbe rejtett vakcina kerül (kivéve a településeket, a folyókat, tavakat, közutakat, vasútvonalakat — ezekre a helyekre nem kerülhet vakcina),
Azokon a területeken, ahol nem célszerű vagy tilos repülni, gyalogosan, kézzel kerül sor a vakcina kihelyezésre (Algyő, Nagyhegyes és Záhony térségében).
A vadászatra jogosultak fontos feladata a kampányokat közvetlenül megelőzően a lakosság tájékoztatása. A hivatásos vadászok ennek érdekében a vadászterületük több forgalmas pontjára feltűnő piros színű, kétnyelvű plakátokat helyeznek ki, és a települések hirdetőtábláira is kikerülnek a megfelelő tájékoztatást adó Felhívás elnevezésű plakátok. Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel (helyi rádió, tv, újság, stb.) segítik a lakosság lehető legpontosabb informálását.
Az immunizálási program hatékonyságának ellenőrzése céljából vakcinázás után (egy hónapos várakozást követően) a vadászterületek kezelőinek a vakcinázott területekről meghatározott számban a hatósági állatorvosok útján rókákat/sakálokat kell laboratóriumi vizsgálatra küldeni a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára. Az eredmények alapján a kezelt területeken a rókák/sakálok mintegy háromnegyede felveszi a kijuttatott vakcina tartalmú csalétket. Emellett a veszettség előfordulásának felderítése érdekében nem maradhat el az ország teljes területéről a vadászok és a lakosság által bejelentett elhullott, vagy rendellenesen viselkedő rókák laboratóriumi vizsgálata sem.
A már évek óta tartó vakcinázás eredményeként folyamatosan csökkent Magyarországon a veszettség esetek száma. Amíg 1992 előtt évente átlagosan mintegy 1400 esetet regisztráltak, 2004ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset), 2009-ben már csak 1 esetet jelentettek hazánkban. 2010 első felében öt esetet regisztráltak (a beteg állatok mindegyike az országhatáron — Szerbia felől — átkelve jutott át hazánk területére), míg 2011-ben és 2012-ben nem állapítottak meg veszettség esetet.
2013 szeptemberében Kecskemét környékén, nem immunizált területen diagnosztizálták a betegséget egy rendellenesen viselkedő rókában. 2013-ban összesen 24, 2014. évben 23 eset került megállapításra. Ezt a járványt három vakcinázási kampány eredményeképpen sikerült elfojtani. 2016 tavaszán Szerencs térségében találtak egy rókát, melyből veszettség vírusát mutatta ki a NÉBIH. A térségben az esedékes vakcinázási kampány keretében gócvakcinázásra került sor, melynek során dupla sűrűségben juttattak ki vakcinát a területre. 2017 tavaszán ismét Szerencs térségében történt egy pozitív róka megállapítás, majd ezzel az esettel vélhetően összefüggésben két házi kecskében is kimutatták a betegséget.
2018-2021. között Magyarországon klasszikus veszettségi eseteket nem észleltek, a költséghatékonyság érdekében, valamint figyelembe véve az ország kedvező járványügyi helyzetét és a szomszédos területekről történő újbóli betelepülés kockázatát, 2018 őszétől kezdődően az állategészségügyi hatóság a kezelt területet 41.970 km2-re, majd 2021 tavaszától 27.423 km2-re csökkentette, csak a délkeleti, keleti és északkeleti országhatár mentén fekvő megyékben tartva fenn a vakcinázást.
A magyarországi veszettségi helyzet időközben jelentősen megváltozott, 2022. szeptember 26. és november 24. között a NÉBIH ÁDI Nemzeti Referencia Laboratóriuma 3 róka és 1 kóbor kutya esetében veszettséget diagnosztizált Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye ukrán határ melletti részén. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be, valamennyi eset az ukrán határtól számított kb. 10 km-es körzetben történt. Az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudják végrehajtani a vakcinázási programot. Az állategészségügyi hatóságok elrendelték a szükséges járványügyi intézkedéseket és az érintett területen gócvakcinázással egészítették ki az őszi vakcinázási kampányt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2022-ben létrehozott egy honlapot az állatbetegségektől mentes egészségügyi állapotról, amely rengeteg hasznos információt nyújt a veszettséggel kapcsolatban, valamint egy interaktív térképet a veszettség kitöréseiről, amely közvetlenül az alábbi linken érhető el:
https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek
Magyarország 202116201EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti veszettség státusza megváltozott, jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye nem számít mentesnek, az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) pedig visszavonta Magyarország veszettségmentes státuszáról szóló nyilatkozatát.
A mentességünk visszaszerzése érdekében, illetve a veszettségtől nem mentes országok (Románia, Ukrajna, Szerbia) felől a veszett rókák bevándorlásának kockázata miatt a vadon élő rókák immunizációs programját továbbra is folytatni kell, további rendszeres védekezésre kell felkészülni.
Budapest, 2023. március
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal