Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu, majd 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik, de Luxemburgi Zsigmond király 1422-ben Heves megyéhez csatolta…

Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu, majd 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik, de Luxemburgi Zsigmond király 1422-ben Heves megyéhez csatolta.

XVI. század 

A XVI. sz. elejére már a térség egyik legjelentősebb települése. Egy 1528-ban kiadott, hazánk településeit ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal. A század közepére eléri a török behatolás, melynek nyomán az egész Délkelet-Alföld török uralom alá kerül.

Khász város

A másfél évszázados török uralom következtében aprófalvak tömege tűnt el. Az életben maradt lakosság a nagyobb biztonságot nyújtó, kiváltságosabb településekbe költöztek, létrehozva az alföldi településszerkezetet máig meghatározó mezővárosi hálózatot.

Viszonylagos védettséget élvező helység volt Ványa is, hiszen mint szultáni, ún. khász birtok, lakosai a török császár jobbágyainak számítottak, így részben mentesülhettek a helyi hatalmasságok kizsákmányolásától.

Erről tanúskodik Mehmed gyulai bég „patens levele” (oltalomlevele) 1600-ból.

Mint khász várost, Ványát is a gazdasági fellendülés jellemezte. Ennek jele egyrészt, hogy a település lakosai hosszabb ideig képesek voltak elviselni a kettős, illetve többszörös adóztatást, másrészt hogy a település Heves és Külső-Szolnok vármegye XVI-XVII. századi dikajegyzékeiben csakúgy szerepel, mint a török adólajstromokban.

„Oppidum Vanya”

A XVI. század második felében Ványa már a vidék legnépesebb helységeinek egyike. Az egész hatalmas szolnoki szandzsák harmadik legnagyobb települése. Ekkor már magyar és török iratok is gyakran városnak nevezik. Heves vármegye dikajegyzékében 1613-ban mint „Vannia varassa”, 1618-ban pedig mint „Oppidum Vanya”, azaz Ványa mezőváros szerepel.

A település jogállása tekintetében egyértelműen fogalmaz „Sakszuvár volt Boszniai Mir Mirán”, aki egy levelében szintén városként említi a települést

XVII. század

A XVII. sz. a ványai jobbágyságnak a gazdasági megerősödést és a földesúri terhek levetését jelentette. A hódoltság ideje alatt alakult ki az a református köznemesi réteg, amely hosszú távon meghatározta a község fejlődését.

A ványai nemességről 1621-től kezdődően vannak adatok. Heves és Külső-Szolnok 1647 évi adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.

Az 1650-es években végbement önmegváltással a jobbágyok örök szabadságot kaptak, s sokan armális nemességet szereztek. 1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része 1694-ben a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült.

XVIII. század

A török hódoltság megszűnésével megkezdődhetett a falusi lakosság visszatelepülése. A rövid békeidőszakot a szabadságharc 1703-as kirobbanása törte meg. A tartós béke a Rákóczi szabadságharc befejezése (1711) után köszöntött a községre.

A község nemesi származású lakosságának nagy száma miatt is kiemelkedik a térség településeinek sorából. Heves megye 1711. évi összeírása a községet ismét „Oppidum Ványa”, azaz Ványa mezőváros címmel illeti. A családok közül a legtöbbnek neve már a XVI-XVII. századi összeírásokban is megjelenik, vagyis Dévaványát a korábbi lakói telepítették újjá, lakosságának kontinuitása a XVI. század második felétől bizonyítható.

„Dévaványa”

A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. A község lélekszámának gyarapodása mellett a jobbágy lakosság számaránya továbbra is elenyésző maradt.

Taxás nemesek

1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel, mint taxás nemesek maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak.

Ettől kezdve gyorsan emelkedik a betelepülő parasztok lélekszáma. 1769-ben az akkora már nagy számban betelepülő adózó, elsősorban pásztorokból és parasztokból álló lakosság létrehozta a saját közigazgatását: a működő nemesi tanács mellett megszervezték a paraszt tanácsot.

Mezővárosi rang

Bár már a XVII. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte.

XIX. század

A római katolikus egyház helyi közösségének 1793-as megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága. A XIX. század első felében Dévaványa vált egy nagyobb területet átfogó izraelita hitközség székhelyévé.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye „székhelye”, ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket. A településen tartották az utolsó megyegyűléseket is, s itt értesültek a világosi fegyverletétel híréről. A vármegyei törvényszék utolsó ülését is Dévaványán tartotta.

Közigazgatási átszervezés

A szabadságharc leverését követő közigazgatási átszervezések során különválasztották Heves és Külső-Szolnok megyéket, Dévaványát pedig az összevont Békés-Csanád vármegye szeghalmi járásához csatolta. A járási összeírás szerint 1854-ben Dévaványa 8165 lakosú.

Mezővárosból nagyközség

Az 1871. évi XVIII. törvénycikk választás elé állította a mezővárosokat a tekintetben, hogy vállalják-e a rendezett tanácsú várossá alakulást, annak minden anyagi terhével együtt, vagy a kisebb terheket jelentő „nagyközség” rangot választják.

Dévaványa sok más mezővárossal együtt nem tudta vállalni a rendezett tanácsú városi státust, s 1872. áprilisában az addig minden tekintetben városi jellegű település nagyközséggé alakult.

Az 1876. évi XXXIII. törvény értelmében Külső-Szolnok tiszántúli részéből, valamint a Jász és Nagykun kerületekből Szolnok székhellyel megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, s Dévaványát ezen új vármegyéhez csatolták. Az új vármegye 1879. évi kiadványában a község területe 54370 kat. hold, lakosainak száma 10626 fő.

1. század

1920-ra a község területe 54546 kat. holdra nőtt, lakosainak száma elérte a 14768 főt. A századfordulón a lakosságszám gyarapodása jelezte Dévaványa népességvonzó- és megtartó képességét, amit mindvégig megőrzött.

A polgárosodást a kereskedelem, a szolgáltatások bővülése, a civil szervezetek növekvő száma is elősegítette.

/1876-ban 2 községi orvos, 1 gyógyszertár, egy 5 betegágyas kórház, 18 kereskedő, 93 iparos, 8 kocsma és 1 szálloda működött a településen.

1926-ban az egészségügyi ellátás 4 magánorvossal, 4 községi és 6 magánbábával, 1 gyógyszertárral és 1 szegényházzal egészült ki.

Ebben az időben a vendéglátást 13 kocsma, 1 vendéglő, 1 kávéház és 1 szálloda szolgálta, a kereskedelem megfelelő színvonalát 32 bolt és két ún. Hangya szövetkezeti vegyeskereskedés biztosította.

A közoktatás helyzete szintén sokat javult: a kezdetben 10 tanítót foglalkoztató iskola mellett elkezdett működni a községi óvoda, 2 községi menedékház a gyermekek nyári felügyeletére, 1 magán polgári iskola és 1 községi tanonciskola.

A művelődést egy népkönyvtár, az iskolai könyvtárak, állandó mozi és egy ideiglenes színház segítette./

Az egyletek száma az 1920-as évekre jelentősen gyarapodott: a Gazda Szövetség, a Római Katolikus Népolvasó Egyesület, az Iparos Olvasókör, a Tőkerészi Olvasókör, a Munkások Önképzőköre, a Népolvasó Egylet, a Földművelési Olvasókör, a 48-as Olvasókör, a Dévaványai Kaszinó valamint az Iparos Dalárda.

A település gazdasági gyarapodását jelzi, hogy 1925-ben 157 iparos dolgozott Dévaványán, s a község emellett gépjavító műhellyel és három gőzmalommal is büszkélkedhetett. A kor helyi pénzintézetei: a Dévaványai Takarékpénztár Rt., illetve a Dévaványai Hitelszövetkezet.

1945 után

Az újjáépítés éveit az erőszakos kollektivizálás és az államosítások váltották fel, ami Dévaványa esetében egybeesett a község tudatos visszafejlesztésével. A település „mostohagyermekként” történő kezelésére példa, hogy 1945-ben visszaminősítették nagyközségből községgé, s a nagyközségi címet csupán 1970-ben szerezte vissza.

A nagyközség öntudatra ébredése a nyolcvanas évek közepén kezdődött, ami nem kis mértékben a vezetés irányváltásának köszönhető. Az 1985-ben alakult önkormányzati társulás élére állásával Dévaványa előkelő rangot vívott ki magának a térségben, s a rendszerváltás után is innovatív képességével kiemelkedő szerepű települése a térségének.

2000. július 1.

Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.

Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott…

Dévaványa jellegzetes alföldi település, a Körös és a Berettyó által határolt síkságon fekszik. A város határában feltárt régészeti leletek bizonyítják, hogy a település évezredek óta lakott, első írásos emlékei az 1330-as évekből valók. A Tisza és a Körösök szabályozása előtti időkben a települéS magasabban fekvő részei nádasokkal, ingoványokkal körülvett, nehezen megközelíthető, jól védett lakóhelyet adtak az itt élő embereknek. Dévaványának a török időktől nevezik a települést, mai területén valamikor négy helység állott: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház.

A település lakosainak száma 8546 fő, akiknek megélhetést főként a mezőgazdaság biztosít, azon belül a szántóföldi növénytermesztés dominál. Az állattartásban jelentősége a sertés, szarvasmarha, juh- és baromfitartásnak van.

Dévaványa legjelentősebb értéke a természeti környezet, határában terül el a „második Hortobágy”: hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep, amely a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe, és számos védett állat- és növényfaj élőhelye. A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megismerhető természetes közegében, valamint a madár életéről, védelméről szóló kiállítás formájában is. A turizmus másik meghatározó szegmensét a vadásztatás adja. A térségben jelentős apróvadállomány él, amely kilövésére 1960-tól érkeznek a bérvadászok. A rekreációs turizmus lehetőségét a város strandfürdője kínálja, ahol termálmedence, két feszített víztükrű úszómedence és gyermekmedence áll az érdeklődők rendelkezésére.

Dévaványa városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom, mindkettő a város főterén áll. Utóbbi műemlékjellegű épület, 1908-ban épült későbarokk, klasszicizáló stílusban. A református templom újjáépítése 1887-es keletű, uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az építmény tornya 63 magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb templomakéntjegyzik. Említést érdemel kiváló akusztikája, amely csodálatos templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000-ben nyitotta meg kapuit, és tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát.

A városba látogató turisták fogadására szálláshelyekkel rendelkezik a Vadásztársaság, Margaréta Egyesített Szociális Intézmény, Békés Megye Képviselő-testülete Gyermek-, Ifjúsági Otthona, Szakiskolája és Kollégiuma turistaszállást tud biztositani a Túzokrezervátum, és az önkormányzat. A strandfürdő területén lehetőség van a lakókocsikkal és sátrakkal érkezők fogadására. A településen kellő számú vendéglátóhely üzemel, közülük háromban meleg-konyhás étkezés vehető igénybe.

Dévaványa a Sárrét új városa büszke múltjára, becsüli a jelent és bízik a jövőben. Szeretné mind szélesebbre tárni kapuit és megmutatni büszkeségeit. A jellegzetes alföldi táj és az érintetlen természet megismerését célzó, vagy pihenni vágyó turisták számára Dévaványa ideális hely. Szeretettel várja azokat is, akik az alföldi népélet hagyományaira kíváncsiak. A látnivalókon kívül minden látogató számíthat a helybeliek vendégszeretetére is.

Dévaványa földrajzi elhelyezkedése:

A város Békés megye északi részén helyezkedik el, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozásánál. Közigazgatási határa egyben Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határa is. A Berettyó, a Kettős-, valamint Hármas-Körös közötti síkság jellegzetes alföldi települése.

Elérhetősége:

Közúton a 4. sz. főútról a kisújszállási, a 47. sz. főútról a körösladányi, a 46. sz. főútról a gyomaendrődi leágazással érhető el. Békéscsabától 52 km távolságra fekszik. A vasúti kapcsolatot a Budapest-Békéscsaba-Arad fővonalról leágazó Gyomaendrőd-Körösnagyharsány szárnyvonal biztosítja.

Területe:

A város területe 21 673 hektár (216,73 km2), ebből belterülete 717 hektár (7,17 km2).

Népessége:

Állandó népességének száma 7772 fő (2015. január 01.). A település belterületi népsűrűsége 1084 fő/km2.

Infrastrukturális ellátottsága:

Az infrastrukturális ellátottság kedvező. A vezetékes ivóvíz, villamos energia és a gáz minden belterületi utcában rendelkezésre áll, kiépítettsége 100%-os, további fejlesztést középtávon nem igényel. A lakás-, illetve háztartásbekötési arányok: a vízhálózatnál 98,8%-os, a villamosenergia-hálózatnál 100%-os, a gázhálózatnál 77%-os, a telefonhálózatnál 57%-os, a szennyvízcsatorna-hálózatnál 76%-os. Az összes elvezetett szennyvíz helyben tisztított. Lakásállomány: 3286 db. A szilárd burkolatú utak kiépítettsége 75%-os.

Térségi vezető szerep:

Az Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás székhelye Szeghalom. A társulás megalakulása óta legaktívabb településeként társadalmi-gazdasági szervező és bonyolító szerepet vállal.

Környezet- és természetvédelem:

A település határában található a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező, Európa-hírű Dévaványai Túzokrezervátum. A környezeti tudatformálásban fontos szerepet vállalnakmagukra a település „zöld” szervezetei.

Idegenforgalom:

Az ökoturizmus keretében évente 4-5000 látogató keresi fel a Túzokrezervátumot, míg a vadászturizmus jelentős számú külföldi vadászt vonz Dévaványára. A meglévő termálvízkincs és gyógyfürdő pedig a gyógyturizmust alapozza meg. Az adottságok kiváló fejlesztési lehetőséget hordoznak magukban e három turisztikai termék tekintetében. A Strandfürdő keretein belül gyógyászati részleg is üzemel.

Borostyánkert Szociális Otthona

Cím: 5510 Dévaványa, Széchenyi u. 25.

Tel.: 66/483-109

E-mail: dvszoc@gmail.com

Gyermekotthon szakmai vezető: Kanó Edit
Levelezési cím: 5510 Dévaványa, Mátyás u. 1 sz.
Tel.: (66) 483-041

E-mail: gyermekotthon.devavanya@vipmail.hu

Gyulai SZC Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma

A szakképzési rendszer átalakítása során 2015. július 1-jétől országosan 44 szakképzési centrum kezdte meg működését.

A Gyulai Szakképzési Centrumhoz tartozik az orosházi Tisza Kálmán, a szarvasi Székely Mihály, a szeghalmi Szigeti Endre, a sarkadi Ady Endre – Bay Zoltán, a gyulai Harruckern János és a dévaványai Szakképző Iskola és Kollégium.

A szakképzési intézményrendszer hatékonyabb, összehangoltabb működésének elősegítése mellett szorosabbá teszi az intézmények közötti kapcsolatot, továbbá gyorsabb és rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a munkáltatói, gazdasági igények változására.

A centrum szakgimnáziumaiban (volt szakközépiskola) szakmai érettségi vizsga és szakképesítés szerezhető. Ennek megfelelően a 9-12. évfolyamon az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az ezt követő évfolyamon pedig az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi ágazatához tartozó képesítés szakmai vizsgájára készítjük fel diákjainkat.

Az érettségit követően érettségire épülő emelt szintű technikus szakképesítés szerezhető; a képzés 4+1 éves.

A szakközépiskoláinkban (volt szakiskola) az első három év után szakmai vizsgát tehetnek a diákok, majd további két év alatt felkészülhetnek az érettségire, a képzés időtartama 3+2 év.

A felnőttoktatás keretein belül lehetőséget biztosítunk a második ingyenes szakképesítés megszerzésére, akár keresztfélévben (február) történő beiratkozás mellett is.

Felnőttképzésünkkel a gazdaság igényeihez rugalmasan igazodó, folytonosan bővülő képzéseket kínálunk piaci alapon mindazok számára, akik ezt a képzési formát választják.

Tisztelettel:
Kovács Zsuzsanna
főigazgató

Az intézményegység épülete Dévaványa központjában helyezkedik el, könnyen és gyorsan megközelíthető. Szépen gondozott, fás, cserjés, virágos udvar, barátságos várószoba és az igényeknek megfelelően felszerelt fejlesztő szobák, valamint szakképzett pedagógusok várják az ideérkezőket.

A képeken a fejlesztő szobák, illetve a kert tekinthető meg.

Fejlesztések ideje alatti nyitva tartás:

Hétfő: 7:30 – 17:30

Kedd: 7:30 – 17:30

Szerda: 7:30 – 15:30

Csütörtök: 7:30 – 15:30

Péntek: 7:30 – 12:00

Főállású munkatársaink:

Giricz Endréné Galgóczi Edit – gyógypedagógus, pszicho-pedagógus

Horváthné Bácsi Erzsébet  – szakvizsgázott nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus

Hegyi Ferenc – gyógypedagógus, pszicho-pedagógus

Kajla Annamária – szakvizsgázott gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos terapeuta, logopédia szakos tanár, intézményegység vezető

Szilágyi Ferencné Salánki Magdolna – szakvizsgázott fejlesztőpedagógus

Zsombok Imréné – technikai alkalmazott

Óraadó munkatársaink:

Józsáné Mikó Mónika – szakpszichológus, logopédus, oligofrén pedagógia szakos gyógypedagógus

Pálné Nagy Anikó – nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus

Postacím:

Általános Művelődési Központ

Dévaványa, Bem u. 4.

Tel: 06-66-483-162; 06-20-77-07-307

Alapfokú művészeti iskolánk alapfunkciói közül legfontosabbnak tekinti a személyiségfejlesztő, az érték és normaközvetítő, a képességfejlesztő szerepét. Felvállaljuk a településen és vonzáskörzetben élő gyermekek művészeti oktatását. Tesszük ezt minden szelektálás, vallási, etnikai nemzeti, képességbeli megkülönböztetés nélkül. Iskolai rendszeren kívül, intézményünk  felvállalja az enyhén fogyatékos gyermekek, serdülők, felnőttek oktatását is. Jelenleg: citera és társastánc-képzés folyik számukra.

A következő értékeket kívánjuk közvetíteni:

a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek, tisztesség, becsület, egészséges életmód tolerancia, kitartás, szorgalom, őszinteség, bizalom, műveltség igénye, szeretet fegyelem, erkölcs, humánum, nemzeti értékek védelme, nyitottság, önismeret igényesség önmagával és a környezetével szemben, közösségi magatartás,a szép iránti igény, művészet iránti igény.

Iskolánk célja:

Személyiség központú iskolánk legyen, melyben a gyerekek a legfontosabb érték, egyéniségüknek képességüknek megfelelően gyarapítsák tudásukat, és gazdagítsák személyiségüket. Tartsák tiszteletben és ápolják az általános erkölcsi normákat, nemzeti értékeket, helyi hagyományainkat, és a helyi sajátosságokat. Iskolánkat, az értelem, érzelem egyensúlya, a művészeti ágak alapfokon történő maximális elsajátítása felnőtt – gyermek őszinte harmonikus kapcsolata jellemezze, pályára állítás. Tehetséggondozás, aktív kapcsolattartás a szülőkkel.

Fontos a pedagógus pozitív mintaadása, harmonikus megjelenése, pozitív életszemlélete, folyamatosan megújuló szakmai tudása.

Szakmai szerepvállalásunkban elsődleges a képességfejlesztés, tehetséggondozás, pályaorientáció. A tehetséges gyermekek érdekében fontos, hogy tehetségük felszínre kerüljön, és tovább képezhessék magukat. A művészet iránt érdeklődő gyermekeknek, az érdeklődésük fenntartása cél, hogy aktív cselekvője legyen egy – egy művészeti ágnak, később pedig aktív befogadója. A hátrányos és sérült gyermekeknek az önbizalmuk, erősítése, hogy ne kallódjanak el, a szabadidő értelmes eltöltésével pozitív lelki feltöltődést adjunk!

A sérült gyermekek számára az emberi élet méltóvá tétele, színesítése, terápiás céllal is akár!

Tervünk, hogy egyre több gyermek kapcsolódjon be a művészeti oktatásba, ennek érdekében, bemutató tanításokat rendezünk!

Postacím:

Ványai Ambrus Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményegysége

5510 Dévaványa, Gyöngy u. 6-8.

Tel/fax: 06-66/483-051

Tanszakok: 

Művészeti ágazat

Tanszakok

Klasszikus zeneművészet

Fafúvós: furulya, fuvola, klarinét

Rézfúvós: trombita

Zongora

Népzene

Hegedű

Citera

Táncművészet

Néptánc

Társastánc

Képzőművészet

Festészet

Színművészet

Színjáték

PEDAGÓGUSAINK

Klasszikus zenei szakágon 

Kiss Bálint – oboa tanár

Rudokász Diána – zongoratanár

Schwarcz István – trombitatanár

Tóth Veronika – szolfézstanár

Népzenei szakágon 

Erdei Attila – népzenetanár

Erdeiné Mucsi Márta – népzenetanár

Táncművészeti szakágon

Kovács Sándor – néptánctanár

Perei Ágnes – társastánctanár

Színművészeti szakágon

Boldis Julianna – drámapedagógus

Képzőművészeti szakágon

Laskai Tibor – rajztanár

Az intézmény gondozásában működő együttesek:

Ahhozképest Népzenei Együttes

Zsombékos Citerazanekar

Vox Humana Vegyeskar

Az egész évben működő termál- és strandfürdő Dévaványa nyugati részén, közel 2000 négyzetméteren fekszik, melynek háromnegyed része zöld terület, park, napozó, játszótér, sportterület. Ez utóbbin strandröplabdázás, tollaslabdázás, kis- és nagypályás futballozási lehetőség várja a vendégeket.

A komplexum lelke a feszített víztükrű 25 m-es úszómedence, és az ehhez kapcsolódó tanmedence. A gyógyulni vágyók szívesen pihennek az ülőpadkás, egy méter mély gyógymedencében, a kisebbek szórakozását pedig a kör alakú gyermekmedencében folyó önfeledt pancsolás biztosítja.

A dévaványai termálfürdőben a 60-as évek elejétől indult be a termál medencefürdő és kádfürdő. A helybeli lakók több évtizedes használata során bebizonyosodott a víz jótékony hatása, leginkább a reumatikus megbetegedésekben. Többek között az ízületi és gerinckopásos betegségek, a lágyrész-reumatizmus, az idült reumatikus gyulladás, az ideggyulladás, az idegfájdalmak, az idegbénulás, sorvadt izmok kezelésére és gyógyítására.

Vize nátrium-hidrogénkarbonátos tipusú, jodid iont is tartalmazó, enyhén barnás színű, 53 °C – os termális ásványvíz.

A termálvíz összetevői

A Strandfürdő nyitvatartása:

Hétköznap: 10:00 – 19:00 óráig

Szombat és vasárnap 09:00 – 20:00 óráig

 A Gyógyászat nyitvatartása:

Hétköznap: 07:30 – 20:00 óráig

Jelenleg a következő kezeléseket tudják igénybe venni: ultrahang, iontoforézis, interferencia, ingeráram, galván diadynamic áram kezelés, mágnes terápia, hydro- és balneoterápiás kezelések (szénsavfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, súlyfürdő), mechanoterápiás kezelés (gyógymasszázs), víz alatti gyógytorna, száraz gyógytorna.

Gyógykezelések felírásának menete: háziorvosi beutaló reumatológiai szakrendelésre, szakvizsgálat után az ajánlott gyógykezelések vényre való kiírása, melyet intézményünkben is felvehetnek.

Reumatológiai szakrendelés: kedd: 12:00 – 17:00 óráig

A hideg téli esték hangulatosabbá tétele érdekében melegen ajánljuk a forró lávaköves és a kellemes aromájú tonizáló masszázst.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Bővebb felvilágosítás a 483-127-es telefonszámon.

Dévaványai Város Önkormányzat
Strandfürdő és Gyógyászat 

Térítési díjak

KEMPING ÁRLISTA:

 Legalább 3 éjszaka eltöltése esetén:

Legalább 3 éjszaka eltöltése esetén

Legalább 3 éjszaka eltöltése esetén

STRANDFÜRDŐ ÁRLISTA

GYÓGYÁSZAT ÁRLISTA 

Elektroterápia

WELLNESS ÁRLISTA

Szakmai koordinátor: Czeglédi Tünde

Dévaványa, Sport u. 5.

Tel: 66/220-895, 66/483-127

E-mail: dvfurdo@gmail.com, dvfurdo@internet-x.hu

www.vanyastrand.hu

Székhely: Dévaványa, Jéggyár u. 47. Tel: 66/483-339

E-mail: margareta@vivamail.hu

Tóth Julianna igazgató

          Pesztránszki Ferencné gazd. vezető

Családsegítő Szolgálat 5510 Dévaványa, Eötvös u. 44.

E-mail: csalads@vivamail.hu

Intézményünk 2007. augusztus 1-jén jött létre, a Képviselő-testület ekkor hozott határozatával egyesítette az eddig különálló intézményeket: a Ványai Ambrus Általános Iskolát, az Óvodákat, ami magába foglalta az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot, az Általános Művelődési Központot, ami a József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézményből valamint a Ladányi Mihály Könyvtárból állt. Eme döntés mellett más oktatást érintő kérdésben is döntöttek. Az ecsegfalvi Hermann Ottó Általános Művelődési Központot nem kívánta a fenntartó a régi keretek között működtetni.

Az egyre csökkenő gyermek- és tanuló létszám miatt az intézmény fenntartása hosszú távon nem volt megvalósítható. Nehéz döntést hoztak, amikor az intézményfenntartó társulás mellett határoztak. Az újonnan létrejött intézményt tehát a két település önkormányzata társulási formában működteti. Az általános iskolás tanulók a Ványai Ambrus Általános Iskola Intézményegységének tagintézményeként működik Ecsegfalván, ahol az alsó tagozatosok tanulnak. A felső tagozatosak az anyaiskola tanulói, s Dévaványán folytatják tanulmányaikat. Az óvodások természetesen helyben Ecsegfalván maradtak, a dévaványai intézményegység tagintézményeként.

A fenti átszervezések nagy feladatot róttak az intézmény valamennyi dolgozójára, akik igyekeztetek mindent megtenni annak érdekében, hogy a változásokat a lehető legkisebb mértékben érezzék a gyermekek, tanulók és a település lakossága.

Baloghné Berényi Erzsébet

intézményvezető

Postacím:

5510, Dévaványa, Vörösmarty u. 6-8.

Tel: 06-66/483-035

Fax: 06-66/484-826

E-mail:

vanyaia@freemail.hu

Intézményvezető: Baloghné Berényi Erzsébet

Gazdaságvezető: Papné Auer Ildikó

Az intézmény hatályos dokumentumai

Intézményi minőségirányítási program

Az iskola honlapja

„Ha egy embert olyannak veszünk, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük.
De ha olyannak vesszük Őt amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük amivé lehetne„

/Goethe/

Alapfokú művészeti iskolánk alapfunkciói közül legfontosabbnak tekinti a személyiségfejlesztő, az érték és normaközvetítő, a képességfejlesztő szerepét. Felvállaljuk a településen és vonzáskörzetben élő gyermekek művészeti oktatását. Tesszük ezt minden szelektálás, vallási, etnikai nemzeti, képességbeli megkülönböztetés nélkül. Iskolai rendszeren kívül, intézményünk  felvállalja az enyhén fogyatékos gyermekek, serdülők, felnőttek oktatását is. Jelenleg: citera és társastánc-képzés folyik számukra a 2007 – 2008-as tanévben.

A következő értékeket kívánjuk közvetíteni: 

• a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek, tisztesség, becsület, egészséges életmód
• tolerancia, kitartás, szorgalom, őszinteség, bizalom, műveltség igénye, szeretet
• fegyelem, erkölcs, humánum, nemzeti értékek védelme, nyitottság, önismeret
• igényesség önmagával és a környezetével szemben, közösségi magatartás,a szép iránti igény, művészet iránti igény.

Iskolánk célja:

Személyiség központú iskolánk legyen, melyben a gyerekek a legfontosabb érték, egyéniségüknek képességüknek megfelelően gyarapítsák tudásukat, és gazdagítsák személyiségüket. Tartsák tiszteletben és ápolják az általános erkölcsi normákat, nemzeti értékeket, helyi hagyományainkat, és a helyi sajátosságokat. Iskolánkat, az értelem, érzelem egyensúlya, a művészeti ágak alapfokon történő maximális elsajátítása felnőtt – gyermek őszinte harmonikus kapcsolata jellemezze, pályára állítás. Tehetséggondozás, aktív kapcsolattartás a szülőkkel.

Fontos a pedagógus pozitív mintaadása, harmonikus megjelenése, pozitív életszemlélete, folyamatosan megújuló szakmai tudása.

Szakmai szerepvállalásunkban elsődleges a képességfejlesztés,  tehetséggondozás, pályaorientáció.

A tehetséges gyermekek érdekében fontos, hogy tehetségük felszínre kerüljön, és tovább képezhessék magukat. A művészet iránt érdeklődő gyermekeknek, az érdeklődésük fenntartása cél, hogy aktív cselekvője legyen egy -egy művészeti ágnak, később pedig aktív befogadója. A hátrányos és sérült gyermekeknek az önbizalmuk, erősítése, hogy ne kallódjanak el, a szabadidő értelmes eltöltésével pozitív lelki feltöltődést adjunk!

A sérült gyermekek számára az emberi élet méltóvá tétele, színesítése, terápiás céllal is akár!

Tervünk, hogy egyre több gyermek kapcsolódjon be a művészeti oktatásba, ennek érdekében, bemutató tanításokat rendezünk!

TANSZAKAINK

PEDAGÓGUSAINK

Klasszikus zenei szakágon

Kiss Bálint – oboa tanár
Rudokász Diána – zongoratanár
Schwarcz István – trombitatanár
Tóth Veronika – szolfézstanár

Népzenei szakágon

Erdei Attila – citeratanár
Erdeiné Mucsi Márta -hegedű tanár

Táncművészeti szakágon

Kovács Sándor – néptánctanár
Perei Ágnes – társastánctanár

Színművészeti szakágon

Boldis Julianna – darámapedagógus

Képzőművészeti szakágon

Laskai Tibor – rajztanár

Intézményünk minden művészeti területen fontosnak tartja a megyei, országos és egyéb megmérettetéseket. Rövid iskolai múltunk ellenére számos versenyen, fesztiválon  képviselték tanulóink iskolánkat településünket.

Az elmúlt években viszont nem csak tanulmányi versenyeken, fesztiválokon érnek el tanulóink eredményt, hanem elmondhatjuk, hogy növendékeink közül egyre többen felvételiznek művészeti középiskolába  /eddig 100%-os eredménnyel.

Jelenleg a debreceni, nyíregyházi, békéscsabai művészeti középiskolákban tanulnak volt növendékeink zenei, tánc, dráma és rajz szakokon egyaránt.

Az intézmény minőségirányítási programjának működtetése:

Január

• Újévi koncert
• Társastánc est
• Néptánc est
• Diákszínházi est
• Hangszeres vizsgabemutatók

Február

• Batyus táncház: hagyományőrző tánctanulás 6 évestől 66 éves korig
• Gyermekszínházi előadás

Március

• Filharmóniai koncert: Ismerkedés a hárfával
• Húsvéti készülődés: tojásfestés, népi hagyományőrző játszóház

Április

• Előadói est
• Szavaló verseny

Május

• Társastánc est
• Néptánc est
• Filharmóniai koncert: Rézfúvós kamaramuzsika
• Diákszínházi est
• Hangszeres vizsgabemutatók

Június

Kistérségi KI MIT TUD?

Július

• Városnapi rendezvények

Augusztus

• Művészeti tábor
• Szent István napi koncert a dévaványai Református Templomban

Október

• Idősek napi rendezvény kulturális műsorral

November

• Filharmóniai koncert
• Színházi előadás gyermekek részére

December

• Mikulásváró
• Gyermekek karácsonyi művészeti estje: az általános iskola és a művészeti iskola tanulóinak közreműködésével

Aranyvasárnapi koncert a dévaványai Katolikus Templomban

Folyamatosan: Szervezett színház és koncertlátogatások, kiállítások.

MŰVÉSZETI CSOPORTOK

Óvodás néptánc

Diák színjátszó

Zsombékos citerazenekar

Vox Humana Vegyeskar

A munkaterv a lakossági igények figyelembevételével került megtervezésre és ennek megfelelően folyamatosan frissülhet, aktualizálódhat.

Felelősök:

Erdeiné Mucsi Márta – igazgatóhelyettes

Oktatási – Közművelődési és Sportbizottság